Pénzügy Hírek, aktualitások
Hírek, Aktualitások
Az Elektronikus Önkormányzati Portálon a nap 24 órájában biztosított az adózóknak az aktuális adószámla-egyenleg lekérdezés és bankkártyás adófizetés is
A Pénzügyi és Adóhatósági Osztály (továbbiakban: adóhatóság) által vezetett adószámla az adózók költségvetési kapcsolatainak közhiteles nyilvántartása.
Adószámla: az önkormányzati adóhatóság által vezetett, az adózói fizetési kötelezettség és költségvetési támogatási igény, valamint az azokkal összefüggő pénzforgalom tételes, illetve egyenleg szintű kimutatására szolgáló közhiteles nyilvántartás.
Az adószámlán az egyes pénzforgalmi események, befizetések, kiutalások, átvezetések jelennek meg, valamint az adózók adókötelezettségei (helyi adók, vagy az önkormányzati adóhatóság felé teljesítendő más fizetési kötelezettségeket), költségvetési támogatási igényei is.
Az adószámlán szerepel tehát minden olyan adat, amelyből megállapítható, hogy a bevallások (Hipa és Ifa) vagy adatbejelentések (Építményadó) alapján mennyi helyi adót kell vagy kellett fizetni az adózóknak és az adóhatóság által előírt kötelezettségeket mikor és milyen összegben kell vagy kellett teljesíteni, illetve az egyes kötelezettségeket mikor, hogyan, milyen mértékben és határidőben teljesítették.
Az adószámlán az adatok (kötelezettségek és befizetések) adózónként és azon belül adónként (köztehernemenként, például iparűzési adó, idegenforgalmi adó, építményadó, vagy pótlék, bírság stb.), költségvetési támogatásonként elkülönítve, évenkénti időszakokra bontva szerepelnek.
Az adózói befizetések az önkormányzat által vezetett adószámlákra érkeznek. Számlaszámokat a Bankszámlák menü alatt megtalálják.
Az adószámla nyilvántartás alapvetően két fő részből áll: az azonosító, illetve a tartalmi adatokból. Az azonosító rész azt mutatja meg, hogy az adószámla ténylegesen kire, melyik adózóra vonatkozik. A tartalmi részt az egyes adószámlatételek jellemző adatai alkotják. Ezek tovább csoportosíthatók kötelezettség oldalra és pénzforgalmi oldalra.
Az adószámla „kötelezettség” oldalán jelennek meg a bevallások adatai (pl.: hipa, ifa), az adóhatóság által megállapított kötelezettségek (pl.: építményadó, mulasztási bírság, az ellenőrzéssel megállapított kötelezettség stb.), továbbá az egyéb, más jellegű tételek (pl.: fizetési könnyítés, mérséklés).
A pénzforgalmi oldal tartalmazza a befizetéseket, a kiutalásokat, valamint az adónemek közötti átvezetéseket.
Az adóhatóság az Elektronikus Önkormányzat Portálon (továbbiakban:Portál) https://ohp-20.asp.lgov.hu/ keresztül biztosítja ügyfelei/adózói számára az elektronikus ügyintézéshez szükséges szolgáltatásokat.
Itt a nap 24 órájában biztosított az adózóknak az aktuális adószámla-egyenleg lekérdezés.
A szolgáltatás használatával lehetősége van az Ön, vagy az Ön által képviselt adózó helyi adószámla kivonatának lekérdezésére az adott önkormányzati adóhatóságnál.
Elérhetőség: https://ohp-20.asp.lgov.hu/szolgaltatasok
Az ügyfél lekérdezheti Sátoraljaújhely Város Önkormányzatához tartozó helyi adóegyenlegét. A szolgáltatás keretén belül lehetőség nyílik a saját és képviselt adózó(k) adószámla kivonatának lekérdezésére is.
A szolgáltatás használatának feltételei: rendelkeznie kell KAÜ-regisztrációval, hogy be tudjon lépni a portálra, valamint igénybe vehesse a beküldéssel kapcsolatos elektronikus szolgáltatásokat. Az adóegyenleg-lekérdezés szolgáltatás csak bejelentkezést követően érhető el.
A lekérdező személyes azonosító adatai (születési név, anyja neve, születési hely és dátum) az önkormányzat adó nyilvántartásában hibátlanul (a közhiteles nyilvántartásokkal megegyezően) szerepeljenek. Amennyiben képviselőként szeretne adóegyenleget-lekérdezni, az E-önkormányzat portál SZEREPKÖR menüpontja alatt végezze el a kiválasztást.
Az egyenleg-lekérdezés folyamata:
Figyelem! Lekérdezés előtt engedélyezze a böngészőben a felugró ablakok használatát, mert az adószámla kivonat PDF-formátumban, felugró ablakként jelenik meg. A szolgáltatás használatának feltételei: Személyes vagy képviselő általi adóegyenleg lekérdezésére csak abban az esetben van lehetősége, ha a személyes adatok az önkormányzat adórendszerében hibátlanul (a közhiteles nyilvántartásokkal megegyezően) szerepelnek. Képviselőként/meghatalmazottként történő lekérdezésnél az önkormányzathoz a képviselet/meghatalmazás bejelentése megtörtént.
Jelentkezzen be az E-önkormányzat portálra. Amennyiben képviselőként (meghatalmazottként) jár el válasszon Szerepkört. Kattintson az ADÓEGYENLEG LEKÉRDEZÉSE menüpontra. Válassza ki az EGYENLEG TÍPUSÁT (Egyszerű vagy Részletes). Kattintson a LEKÉRDEZÉS gombra. Megjelenik az Adószámla kivonat PDF formátumban.
Egyenleg típusok:
Egyszerű: Az egyszerűsített formátumú Adószámla kivonat időszakonkénti összesítésben tartalmazza azokat a tételeket, amelyek könyvelése, befizetése vagy visszatérítése már ténylegesen megtörtént.
Részletes: A részletes formátumú Adószámla kivonaton tételesen megjelennek az adott év könyvelési és pénzforgalmi tételei, továbbá láthatók rajta a véglegesítés alatt álló és rendezetlen utalás analitika tételek is, amelyek a túlfizetések rendezéséhez (visszafizetés, átvezetés) kapcsolódnak. Célszerű ezt a részletes egyenleg típust választani!
Az Adószámla kivonatok tartalma:
Az Adószámla kivonatok fejrészében megjelenik az önkormányzat neve címe, a készítés időpontja, a könyvelési azonosító (vagy mutatószám), az adóazonosító, és az időszak megjelölése, amelyről a kivonat készült.
A kivonaton adószámlánkénti bontásban szerepel, a számla fejlécében az adónem megnevezése és a pénzforgalmi számla száma az adófizetési kötelezettséget megalapozó bevallások, adatbejelentések fontosabb adatai önadózásos adónemek esetén a tárgyidőszaki bevallások közt láthatók a korábbi éveket érintő, de tárgyévben beérkezett bevallások is a bevallás sorok elején * jelzi, hogy az adott bevallás/adatbejelentés az utolsó állapot pénzforgalmi és könyvelési tételek és ezek egyenlege alapján a Számla egyenlege, a túlfizetés összege vagy a fizetendő összege, az esedékesség időpontja szerinti bontásban.
- Könyvelési tételek (+előírás/ – törlés) adatai:
o Esedékesség
o Változás kód – A kivonat végén minden rövidítés magyarázata szerepel
o Tételjelző – az adókötelezettséggel kapcsolatos fontos információt tartalmaz
o Összeg
o Év – Az adókötelezettség időszakát jelöli
o Könyvelés dátuma
Pénzforgalom adatai
o A pénzforgalom felirat mellett szerepel az adott adónemben könyvelt utolsó számlakivonat dátuma
o Fizetés dátuma
o Származási hely kód- a kivonat végén minden rövidítés magyarázata szerepel
o A Kivonat száma (az önkormányzat bankszámla kivonatának száma az egyeztetéshez)
o Összeg
Véglegesítés alatt álló tételek
o Az önkormányzathoz beérkezett bejelentésekhez/bevallásokhoz kapcsolódó még nem végleges tételek szerepelnek itt. A tételek csak a feldolgozás tényét. és aktuális állapotát tükrözik. Véglegesítést követően a tételek átkerülnek a könyvelési tételek közé.
o Irány (előírás/törlés)
o Összeg
o Iktatószám
o Megjegyzés
Rendezetlen utalásanalitika tételek
o Az adózó túlfizetésének visszatérítésével vagy más adónemre történő átvezetésével kapcsolatos, folyamatban lévő tételek szerepelnek a listában
o Állapot – azt jelzi, hogy a túlfizetés rendezése milyen állapotban van (a kivonat végén minden rövidítés magyarázata szerepel)
o Származási hely – azt jelöli, hogy befizetett összeg visszautalásáról van szó, vagy korábban előírt adó törléséből származik a túlfizetés
o Utalás kód – a kivonat végén a használt kódok megnevezése szerepel
o Összeg
Folyamatban lévő elektronikus befizetések
o Tranzakció dátuma: a tényleges fizetés dátuma (nem az önkormányzat számláján történő jóváírás dátuma)
o Összeg
o Státusz – a kivonat végén szerepel a rövidítések magyarázata (S. jelöli a sikeres befizetést)
o Forrás – OHP/Űrlap jelöli azt hogy az ADÓK,DÍJAK, ILLETÉKEK menüből történt a befizetés indítása, vagy Űrlap beküldésekor.
Figyelem! Sikertelen lekérdezés esetén, amennyiben az alábbi hibaüzenetek valamelyike jelenik meg, célszerű az önkormányzatnál adategyeztetést kezdeményezni az Adóügyi űrlapok között található „Adategyeztetés önkormányzati adóügyben” űrlap online beküldésével. Az űrlap nem használható új meghatalmazás, vagy képviselet bejelentésére!
Jogosultság hiányához, vagy személyi azonosító adatok hibájához kapcsolódó hibaüzenetek:
• „A lekérdező Ügyfél azonosítója nem szerepel Adó szakrendszerben!”
• „A lekérdezett Ügyfélhez nincs képviseleti jogosultsága Adó szakrendszerben!”
• „A lekérdező Ügyfél 4T adatai nem egyeznek Adó szakrendszerben rögzített adatokkal!”
1996. évi XX. tv szerint a (4T) természetes személyazonosító adat a polgár
1. családi és utóneve, születési családi és utóneve,
2. születési helye,
3. születési ideje és
4. anyja születési családi és utóneve
Megjegyzések a használatához: Amennyiben egyéni vállalkozása megszűnt, vagy szünetel, úgy javasoljuk, hogy használja a Saját néven (magánszemélyként) szerepkört a funkció eléréséhez.
Segítve az önkéntes adófizetést Sátoraljaújhely Város Pénzügyi és Adóhatósági Osztálya az egyéni vállalkozások, a vállalkozásoknak, valamint egyes magán- és jogi személyeknek elektronikus úton /tárhelyekre/ megküldi az Adószámla Fizetési Értesítőket. Kérjük, kísérjék figyelemmel tárhelyüket!
Azon Ügyfelünk/Adózó kap majd az elektronikus tárhelyére “Fizetési Értesítést”, akinek 1.000 Ft-ot meghaladó helyi adófizetési kötelezettsége van, illetve lesz 2022. szeptember 15-ig Sátoraljaújhely Város Pénzügyi és Adóhatósági Osztálya felé. Ez lehet akár ki nem egyenlített már esedékes adótartozás, vagy 2022. szeptember 15-ig fizetendő helyi adó/tételes adó/iparűzési adóelőleg is. Az adófizetés teljesíthető utalással, vagy csekkszelvény igénylésével.
Előre is köszönjük szíves közreműködését.
/Forrás: PM JÖVEDELEMADÓK ÉS JÁRULÉKOK FŐOSZTÁLY/ A kisadózó vállalkozók tétételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 16-18 §-ai 2022. szeptember 1-jei hatállyal több ponton módosították a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (a továbbiakban: Htv.). Ez a Tájékoztató e változást és annak iparűzési adókövetkezményeit mutatja be.
- A változások lényege
A változások lényege, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisadózó vállalkozások tételes adója, a „régi KATA”, mint adózási mód 2022. augusztus 31-ével – a törvény erejénél fogva – megszűnik. A Htv. 39/B. §-ában szabályozott, egyszerűsített, tételes iparűzési adómegállapítás lehetősége csak a Kata tv. („új KATA”) hatálya alá tartozókra 2022. szeptember 1-jétől vehető igénybe.
- A „régi KATA” alanyiság megszűnésének hatása
Bejelentés, adóösszeg
– A Htv. 2022. augusztus 31-ig hatályos („régi”) 39/B. §-a szerinti egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra való jogosultság megszűnik. E tényt – figyelemmel arra, hogy az adózási mód megszűnése a Kata tv. rendelkezése miatt, a törvény erejénél fogva áll be – nem kell bejelenteni a vállalkozónak az önkormányzati adóhatósághoz.
– A Htv. 39/B. §-a (3) bekezdése értelmében a tételes adóalap adóévi összege az adókötelezettség időtartamával arányos.
Ennélfogva a már előírt, 2022. II félévi iparűzési adókötelezettségre jutó adó is csak időarányos összegben, 2022. augusztus 31-ig számítva jár. Az adóév II. félévére előírt adót az önkormányzati adóhatóságnak tehát az adófolyószámlán módosítani kell (az előírás egy részét törölni kell).
A 2022. szeptember 1. és 2022. december 31. közötti időszakra jutó, már előírt adó egy részét tehát törölni kell az alábbi számítás szerint: 122 nap/365 nap * 2 500 000 Ft * 1% vagy 2% vagy 1%-nál kisebb önkormányzati adómérték esetén az önkormányzati rendeleti mérték. 1%-os mérték esetén tehát 8356 Ft-tal kell csökkenteni az adózó II. félévi adókötelezettségét.
Bevallás-benyújtás
– Az adózási mód (a Htv. „régi”, 39/B. §-a egyszerűsített adómegállapítási módszer alkalmazási lehetőségének) 2022. augusztus 31-ével való megszűnése önmagában nem jelenti egyben az iparűzési adóalanyiság megszűnését is. Ennélfogva nincs szükség évközi (záró) bevallás benyújtására sem.
– Az egyszerűsített, tételes iparűzési adómegállapítást választó „régi KATA” alanya a 2022. január 1. és 2022. augusztus 31. közötti időszakról a Htv. 39/B. § (5) bekezdése alapján nem köteles bevallást benyújtani.
– Abban az esetben, ugyanakkor, ha „régi KATA” alanya adókedvezményt, adócsökkentést kíván igénybe venni az iparűzési adóban, akkor 2023. január 15-ig nyújthat be adóbevallást a Htv. 39/B. §-a (6) bekezdése értelmében ezen időszakról.
– Abban az esetben pedig, ha az „új KATA” az adóalany számára már nem választható, de korábban, a „régi KATA” alanyaként egyszerűsített, tételes iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazott, a 2022. szeptember 1. és 2022. december 31-e közötti időszakról 2023. május 31-ig kell bevallást benyújtania. E bevallás-benyújtás során az adóalany dönthet arról, hogy egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmaz-e: átalányadózó esetén vagy 8 millió forint nettó árbevétel alattiként vagy KIVA alanyként. Amennyiben ezekre nincs lehetőség, akkor a főszabály, azaz a Htv. 39. § (1) bekezdése szerinti adóalap-számítást kell alkalmaznia.
Adóelőleg
– A „régi KATA” alanyiság megszűnése miatt a 2022. szeptember 1. és 2023. június 30. közötti adóelőleg-fizetési időszakra adóelőleget nem kell bejelenteni, bevallani, mert ilyen rendelkezést a Htv. nem tartalmaz.
– Az egyszerűsített, tételes adóalap-megállapítást alkalmazó „régi KATA” alanya előleget akkor köteles bevallani, ha az „új KATA” alanya már nem lehet, vagy ugyan lehet az „új KATA” alanya, de nem kívánja a tételes egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazni. Az adóelőleget a 2023. július 1. és 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra köteles bevallani, mégpedig a 2022. szeptember 1. és 2022. december 31. közötti időszakról 2023. május 31-éig benyújtandó bevallásban.
- Az „új KATA” alanyiság keletkezésével és az egyszerűsített, tételes iparűzési adóalap-megállapítással összefüggő szabályok
Bejelentés
– Az a vállalkozó (iparűzési adóalany), amely jogosult az „új KATA” szerint leróni adókötelezettségét, a Htv. 39/B. §-a alapján jogosult arra is, hogy adóalapját tételes összegben határozza meg, azaz székhely, telephely szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint legyen a tételes adóalap.
– Amennyiben e lehetőségével az adózó élni kíván – függetlenül attól, hogy a „régi KATA” alanya volt-e vagy sem, illetve korábban az egyszerűsített tételes iparűzési adómegállapítást választotta-e vagy sem – e tényről a Htv. 39/B. §-a (9) bekezdése alapján bejelentést kell tennie. A bejelentést a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon lehet megtenni.
– A bejelentést – ha az „új KATA” szerinti adóalanyisága szeptember 1-jén kezdődik és 2022-ben is alkalmazni kívánja a Htv. 39/B. § (3) bekezdés szerinti adózási módot –legkésőbb október 15-ig teheti meg (ennek elmulasztása esetén 2023. február 15-ig lehet bejelentést tenni, de már csak a 2023. év egészére).
Adófizetés
– Ha az „új KATA” alanya az iparűzési adóban az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást választja, akkor esetében a Htv. 39/B. § (3) bekezdés alapján az adóalap időarányos lesz 2022-ben, 2022. szeptember 1-től legkésőbb 2022. december 31-ig.
– Ezen arányos – a 2. pontban említettek szerint számított adó – a Htv. 39/B. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében – szeptember 1-jén kezdődő „új KATA” alanyiságot feltételezve – 2022. október 15-én esedékes.
Előre is köszönjük szíves közreműködését.
Az önkormányzati adóhatóság a vállalkozók részére az elektronikus tárhelyekre e hónap végén megküldi a 2022. szeptember 15-ig fizetendő helyi adókról az Adószámla Értesítőket
Segítve az önkéntes adófizetést Sátoraljaújhely Város Pénzügyi és Adóhátósági Osztálya az egyéni vállalkozások, a vállalkozásoknak, valamint egyes magán- és jogi személyeknek elektronikus úton /tárhelyekre/ megküldte az Adószámla Fizetési Értesítőket. Kérjük, kísérjék figyelemmel tárhelyüket!
Azon Ügyfelünk/Adózó kap az elektronikus tárhelyére “Fizetési Értesítést”, akinek 1.000 Ft-ot meghaladó helyi adófizetési kötelezettsége van, illetve lesz 2022. szeptember 15-ig Sátoraljaújhely Város Pénzügyi és Adóhatósági Osztály felé.
Ez lehet akár ki nem egyenlített már esedékes adótartozás, vagy 2022. szeptember 15-ig fizetendő helyi adó/tételes adó/iparűzési adóelőleg is. Az adófizetés teljesíthető utalással, valamint bankkártyás fizetéssel is. Az adószámla-egyenleg az adószámlák nevét és számát is tartalmazza. Banki átutaláskor az adószámot vagy az adóazonosító jelet is kérjük feltüntetni a közlemény rovat elején.
Sátoraljaújhely Város Pénzügyi és Adóhatósági Osztálya az Elektronikus Önkormányzat Portálon (továbbiakban:Portál) https://ohp-20.asp.lgov.hu/ keresztülbiztosítja ügyfelei / adózói számára az elektronikus ügyintézéshez szükséges szolgáltatásokat. A Portál működéséről itt https://ohp-20.asp.lgov.hu/tajekoztato olvashatnak részletesen.
Az aktuális adószámlát az Elektronikus Önkormányzati Portálon / https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap / keresztül is megtekintheti, ott bankkártyával is fizethet.
Előre is köszönjük szíves közreműködését.
- 2022 augusztus 15-ig lehet teljesíteni az 2022. július havi idegenforgalmi adókötelezettségeket (bevallás és fizetés) kérjük, ügyeljen a pontos teljesítésre!
Sátoraljaújhely Város Pénzügyi és Adóhatósági Osztálya tájékoztatja az adóbeszedésre kötelezett szállásadókat, szálláshely üzemeltetőket, hogy az adóbeszedésre kötelezettnek az idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig kell adóbevallást benyújtania. /Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 2. mellékletének II. rész A) pont 3. alpontja/
A szálláshely üzemeltető az Elektronikus Önkormányzati Portálról https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap tudja az idegenforgalmi havi adóbevallás megtételét indítani.
A 2022. július havi idegenforgalmi adóbevallás benyújtási és a beszedett idegenforgalmi adó befizetési határidő 2022. augusztus 15-i nappal jár le!
- évtőla havi idegenforgalmi adóbevallás megtételére – az Elektronikus Önkormányzati Portálrabelépve az „ÁGAZAT” (Adóügy) „ÜGYTÍPUS” (Idegenforgalmi adó) lehetőség kiválasztását követően – az „ADÓBEVALLÁS AZ IDEGENFORGALMI ADÓRÓL (2022.01.01-TŐL)” nyomtatvány szolgál.
A bevallás elektronikus beküldésre és papír alapú nyomtatásra is alkalmas.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) együttműködésének eredményeként a szálláshely-szolgáltatók, valamint az önkormányzatok számára rövidesen megszűnik a korábbi kettős turisztikai célú adatszolgáltatás. A turisztikai ágazat egységes adatforrása a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) lesz. Fontos, hogy a havi idegenforgalmi adóbevallási kötelezettség változatlanul fennmarad, így ezt a szálláshelyeknek havonta, továbbra is teljesíteni kell az önkormányzati adóhatóság felé.
A Portálon és honlapunkon megújult az 22IFA bevallás elkészítését segítő kitöltési útmutató is, kérjük majd lehetőség szerint szíveskedjék áttanulmányozni.
Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózók, adóbeszedők (gazdálkodók, egyéni vállalkozók) az adóbevallást kötelesek – a már ismert módon – elektronikus úton benyújtani. Papír alapú bevallási nyomtatványt csak olyan magánszemélyek nyújthatják be, akik nem minősülnek egyéni vállalkozónak.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 58.§ (1) bekezdése értelmében a beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
A Htv. alapján a fizetendő adót a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján szedi be. A Htv. előírja, hogy a beszedésre kötelezett személy az idegenforgalmi adót akkor is köteles befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
A beszedett idegenforgalmi adót Sátoraljújhely Város Önkormányzat Tartózkodási Idő Utáni Idegenforgalmi Adó Beszedési Számlájára /11734138-15350105-03090000/ a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adó beszedőjének megfizetni.
Továbbra is az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma és az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként is változatlanul 300 forint.
Előre is köszönjük szíves közreműködését.
A cégek a 2022. szeptember 15-ével esedékes iparűzési adórészt/adóelőleget már euróban és dollárban is fizethetik az önkormányzat megfelelő számláira
A kormány újabb adókönnyítésről döntött. Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán jelentette be a hírt. A cégek – a társasági adó mellett – az iparűzési adót nemcsak forintban, hanem euróban és dollárban is megfizethetik – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán.
Az új szabály egyszerűsítést hozhat azoknak a cégeknek, amelyeknek bevétele részben vagy teljes egészében devizában érkezik be. A befizetés lehetősége minden cég számára rendelkezésre áll.
A részletekről rövidesen részletesen is tájékoztatjuk az adózókat.
A megváltozó kisadózó vállalkozók tételes adójának új szabályai, érintik az iparűzési adófizetést és adókötelezettségeket is
A megváltozó kisadózó vállalkozók tételes adójának új szabályai, érintik az iparűzési adófizetést és adókötelezettségeket is
Az Országgyűlés elfogadta az „új kata” törvényt /2022. évi __törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról/. Fontos változás lesz, hogy például: csak egyéni vállalkozó lehet katás, valamint csak főfoglalkozásként lehet katázni. Az „új kata”, a kisadózó vállalkozók tételes adója az eddiginél magasabb, évi 18 millió forint bevételi értékhatárig kínál egyszerű és kedvezményes adózási módot a legkisebb egyéni vállalkozóknak. Az „új kata” szabályai 2022. szeptember 1-én hatályba lépnek, a választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön, jöhet létre.
Az „új kata”-ba jelentkezőknek – a NAV-hoz történő bejelentés mellett – egy egyszeri bejelentés kell majd tenni az önkormányzati adóhatóság felé is.
Akik, nem tudnak az „új kata”-ba belépni, nekik az idén már semmiféle adóadminisztrációt nem kell teljesíteniük, azaz bevallást és bejelentést sem kell tenniük az önkormányzati adóhatóság felé!
A KATA („régi KATA”) – a kihirdetésre váró törvény alapján – 2022. augusztus 31-ével megszűnik. Ezért – a törvény erejénél fogva – megszűnik a mai értelemben vett „régi KATA” adózókra vonatkozó speciális, egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítási módszer (tételes iparűzési adóalap szerinti adózás).
Az önkormányzati adóhatóság a számítógépes rendszerében az adózási módot hivatalból fogja lezárni és az időarányos adórészt is hivatalból fogja elszámolni (törölni). Ebben a tekintetben az adózónak nincs külön bejelentési/bevallási kötelezettsége.
A Htv. 39/B. § (3) bekezdés értelmében az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást választó KATA-alany 2022. szeptember 15-én esedékes második adórészletét hivatalból csökkenti az önkormányzati adóhatóság a 2022. szeptember 1-je és 2022. december 31-e közötti napi időarányos összeggel (122 nap/365 nap 2,5 millió forint) érvényes adómértékkel.
Abban az esetben, ha az adózó egri önkormányzati adókedvezményt, adócsökkentést kíván igénybe venni, úgy 2023. január 15-ig nyújthat be – NAV-on keresztül – elszámoló adóbevallást (22HIPAK).
Ha az adózó nem lesz jogosult a tételes iparűzési adóalap-megállapítás szerinti egyszerűsített adóalap-megállapításra, akkor – a Htv. adóelőleg-összegre és esedékességre vonatkozó rendelkezései alapján – nem köteles iparűzési adóelőleget bejelenteni a 2022. szeptember 1-je és 2023. június 30-a közötti időszakra. A 2023. május 31-éig benyújtandó hipa bevallásában (22HIPAK) fog a végleges iparűzési adóval elszámolni és egyben előleget közöl a 2023. július 1. és 2024. június 30-a közötti időszakra. Ekkor dönthet arról is az adózó, hogy egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmaz-e (átalányadózó esetén vagy 8 millió forint nettó árbevétel alattiként) vagy tételes adóalap-számítást alkalmaz.
Köszönjük az érintettek szíves közreműködését.
- 2022 október 15-ig bejelentés az önkormányzat felé
Fontos kiemelni, hogy az önkormányzat felé fizetendő helyi iparűzési adó az említett kisadózó vállalkozók tételes adója nem váltja ki automatikusan, így arra vonatkozóan az adózóknak majd külön adókötelezettsége/bejelentési kötelezettsége lesz. A tételes hipa szerinti adózási mód bejelentésére – jogvesztő határidővel – 2022. október 15-ig van lehetősége az adózónak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 39/B. § (9) bekezdés alapján.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy nem elegendő a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál választani a kisadózó vállalkozók tételes adóját, hanem amennyiben a helyi iparűzési adóban az önkormányzati adóhatóságnál is ilyen alapon kíván adózni és már az állami adóhatóságnál is ezt az adózási formát választotta, úgy ezt az igényét külön be kell – elektronikus úton – jelenteni – az előírt nyomtatványon – az önkormányzati adóhatóságnak! Az iparűzési bejelentkezési, változás bejelentési nyomtatvány kizárólag elektronikus úton (Elektronikus Önkormányzati Portálról) nyújtható be, kifejezetten az önkormányzati adóhatósághoz.
Helyi iparűzési adófizetés az önkormányzat felé
A Htv. 39/B. § (4) bekezdés b) pontja alapján az időarányos adórészlet esedékessége: 2022. október 15-e, illetve 2023. január 15-e lesz.
Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról /2022.07.27./
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2022. július 26-ai ülésén a jegybanki alapkamat mértékét 9,75 %-ról 100 bázisponttal emelte, és 2022. július 27-ei hatállyal 10,75 % mértékben határozta meg. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a változás az ASP Adó szakrendszerben átvezetésre került, így a pótlékszámítás ennek megfelelően történik.
10,75 százalékosnál magasabb alapkamat utoljára 2008. november 28-át követően volt Magyarországon (11 %), 2009. január 20-án csökkentette a 10 %-os kamatot 9,50 %-ra a monetáris tanács.
A késedelmi pótlék felszámítás történik akkor, ha az adózó a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget a jogszabályokban meghatározott fizetési határidőig (esedékességig), illetve a költségvetési támogatást (visszaigénylést) esedékesség előtt veszi igénybe.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 62-64. §-ainak, a 206-210. §-ainak, továbbá az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet (Adóig. vhr.) 21-22. §-ainak rendelkezései biztosítják.
Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
A késedelmi pótlék – az adóhatósági megállapítás kivételével – a késedelem napján végrehajtható. Az önkormányzati adóhatóság külön döntés meghozatala nélkül, illetve az adóhiányt megállapító határozatban felszámítja, és az adószámlán előírja a késedelmi pótlékot.
A késedelmi pótlék alapját adónként (pl.: iparűzési adó, építményadó, idegenforgalmi adó) külön kell figyelembe venni.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.
A késedelmi pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani.
Az önkormányzati adóhatóság a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata mellett a behajtási megkeresésben szereplő tartozást sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem vizsgálhatja felül, a megkeresésben foglaltakhoz kötve van!
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (továbbiakban: Avt.) rendelkezik többek között arról, hogy 2018. január 1-játől az önkormányzati adóhatóságoknak milyen feladatai vannak a megkeresésre folytatandó végrehajtási eljárások tekintetében.
Sajátos munkamegosztás érvényesül az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtása esetén, amikor az adóhatóság a végrehajtást a köztartozás jogosultjának megkeresésére folytatja le. Ha az adós természetes személy, a belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, ennek hiányában szokásos fellelhetőségi helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság az eljárásra jogosult szerv, míg jogi személy és egyéb szervezet köztartozási ügyében az állami adó- és vámhatóság jár el, kivéve, ha törvény a tartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.
E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azon köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak és egyéb tartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (továbbiakban: adók módjára behajtandó köztartozás).
Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetve a tartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát, illetve ha a behajtást kérőt jogszabály valamely eljárási cselekmény foganatosítására kötelezi, ennek eredménytelen megtételét követő 30 nap elteltével megkeresi a hatáskörrel rendelkező illetékes önkormányzati adóhatóságot a behajtás végett, ha a tartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot. Törvény ennél alacsonyabb összegű értékhatárt is megállapíthat, de az nem lehet alacsonyabb 5 ezer forintnál.
Az adók módjára behajtandó köztartozásnál a behajtást kérő megkeresése minősül végrehajtható okiratnak.
Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a tartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett.
A kimutatónak a behajtási megkeresésben fel kell tüntetni:
• a behajtást kérő azonosításához szükséges adatokat, valamint a behajtást kérő pénzforgalmi számlaszámát,
• a fizetésre kötelezett nevét és adóazonosító számát, adóazonosító szám hiányában a természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
• a tartozás jogcímét,
• a fizetési kötelezettséget elrendelő döntés számát, jogerőre emelkedésének napját, nem döntésen alapuló fizetési kötelezettséget meghatározó jogszabály-helyet,
• a teljesítési határidőt,
• a tartozás összegét és esetleges járulékait, és
• annak a jogszabályhelynek pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi.
Az önkormányzati adóhatóság a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata mellett a behajtási megkeresésben szereplő tartozást sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem vizsgálja felül, a megkeresésben foglaltakhoz kötve van!
Ha a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata során megállapítható, hogy a megkeresésben foglalt követelés végrehajtásához való jog elévült, azonosító adatok és az adóhatóság nyilvántartásai alapján az adós személye nem beazonosítható az önkormányzati adóhatóság a megkeresést végzéssel visszautasítja.
Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság késedelmi pótlékot nem számít fel.
A megkeresést követő változásról a behajtást kérő az önkormányzati adóhatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.
Ha az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési kedvezmény iránti kérelmet az önkormányzati adóhatósághoz terjesztik elő, akkor az adóhatóság a végrehajtási eljárás során érkezett kérelmet az Art. fizetési kedvezményekről szóló fejezetében foglaltak szerint bírálja el azzal, hogy a tartozást kizárólag a behajtást kérő előzetes hozzájárulása alapján mérsékelheti. Ekkor az adóhatóság a mérséklésre irányuló kérelem egyidejű megküldése mellett felhívja a behajtást kérőt az előzetes hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozat megtételére. A behajtást kérő a felhívásra 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozik. Ha a behajtást kérő nem járul hozzá a tartozás mérséklésére irányuló kérelem elbírálása során a mérsékléshez, e nyilatkozata az adóhatóságot köti. Ha a behajtást kérő határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a mérséklést nem ellenzi, vagy az adóhatóságot arról tájékoztatja, hogy a nyilatkozat megtételére nincs hatásköre, az adóhatóság a rendelkezésre álló információk alapján dönt.
Ha az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési kedvezmény iránti kérelmet a végrehajtás elrendelését követően a behajtást kérőhöz nyújtották be, akkor a behajtást kérő a kérelmet annak elbírálása érdekében – mérséklési kérelem esetén az előzetes hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozatával egyidejűleg – haladéktalanul megküldi az adóhatóságnak. Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során érkezett kérelem kapcsán az Art. fizetési kedvezményről szóló fejezetében foglaltak szerint jár el az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.
A fizetési kedvezményt megállapító döntésben foglaltak teljesítéséig az adóssal szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Ha az adós a fizetési kedvezményt megállapító döntésben foglalt feltételeket nem teljesíti, a végrehajtást foganatosító adóhatóság a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja.
Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelensége esetén a behajtási eljárást megszünteti. Az eredménytelenség miatt megszüntetett végrehajtási eljárás alapjául szolgáló adók módjára behajtandó köztartozás behajtása az eljárás megszüntetésétől számított egy év elteltével ismételten kezdeményezhető.
Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt tájékoztatja.
A végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, amelyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság az értesítésben a költség megfizetésére a behajtást kérőt felszólítja, ennek eredménytelensége esetén – a behajtást kérőt terhelő, 2 ezer forintot elérő költségtartozás esetén – határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére.
Az ideiglenes védelemre jogosult vagy a menedékes ukrán személy – az immár meghosszabbított veszélyhelyzet ideje alatt – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti idegenforgalmi adót nem kell megfizetnie (a szálláshelykezelő szoftverben, illetve a havi idegenforgalmi adóbevallásban továbbra is szerepeltetni szükséges az ilyen jellegű adómentességet)
Az Országgyűlés meghosszabbította 2022. november 1-ig a háborús veszélyhelyzeti intézkedéseket. /Szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény/ Ez a törvény 2022. november 1-jén veszti majd a hatályát.
A napokban kihirdetésre került a 2022. május 25. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló 203/2022. (VI. 8.) Korm. rendelet. A helyi adóztatást érintő rész, a rendelet kihirdetése napján 22 órakor lépett hatályba.
A Korm. rendelet 1.§ 24. pontja értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 87/2022. (III. 7.) Korm. rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbította.
„87/2022. (III. 7.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályainak eltérő alkalmazásáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- § 2022. február 24-étől nem kell alkalmazni a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 30. §-át az Ukrajna területéről 2022. február 24. napján vagy azt követően érkezett olyan magánszemély esetén, aki a Magyarországra érkezését megelőzően jogszerűen tartózkodott Ukrajna területén.
- § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.”
Az egri szálláshelyeken 2022. február 24-től az Ukrajnából érkező ukrán, vagy más nemzetiségű állampolgárságú személyekre nem terjed ki az idegenforgalmi adókötelezettség, így ők nem alanyai az idegenforgalmi adónak. Ha a szálláshelyen tartózkodó személy, igazolja az ukrán állampolgárságát, vagy a menekült, illetve ideiglenes védelemre vagy menedékes státuszát, úgy az önkormányzatunk illetékességi területén eltöltött vendégéjszaka után nem kell idegenforgalmi adót fizetnie, azaz nem terheli idegenforgalmi adókötelezettség. Így, az ideiglenes védelemre jogosult vagy a menedékes a vendégéjszaka után nem köteles idegenforgalmi adót fizetni.
18 év feletti állampolgár esetében a szálláshelykezelő szoftverben az IFA-fizetési kötelezettséget vagy mentességet rögzíteni kell, ezért kérjük, az Ukrajnából 2022. február 24-ét követően érkező elszállásoltak esetében az Önkormányzati rendeleti mentesség (Egyéb) kategóriát alkalmazzák.
Köszönjük a közreműködést.
Hiánypótoltató eljárása is számíthatnak, azok az adózók, akiknek elmaradása van az adókötelezettségek /pl.: iparűzési adóbevallás, havi idegenforgalmi adóbevallás, illetve építményadó adatbejelentés/ teljesítésében
Kérjük a T. Adózókat, Képviselőiket, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel elektronikus tárhelyeiket, mert az értesítések, végzések, határozatok az elektronikus ügyintézésre kötelezett gazdálkodók esetében ide érkeznek és amennyiben az adókötelezettség teljesítés elmarad, úgy későbbiekben már akár jelentős szankciók is terhelhetik.
- január 1-jétől a szankciók a jogszabályokat sorozatosan megszegő adózókat sújtják leginkább és számos lehetőség van a jogszerű és egyéb szankciók nélküli kötelezettség pótlásra.
Önkormányzati adóhatóság tájékoztatási kötelezettsége
Egyes adókötelezettségek (pl.: bevallás vagy adatbejelentés) elmaradása esetében az önkormányzati adóhatóságunk egyik kötelezettsége az önkéntes teljesítés segítése, így a T. Ügyfeleket adóhatóságunk végzésben tájékoztatja a „megszegett” szabályokról, egyben 15 napos határidőt is adunk annak pótlására.
Ha a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel összefüggésben iparűzési adóelőleget vagy jogszabály alapján a NAV-tól kapott adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja. (Htv.42/E.§ (3) bek.)
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) szabályozza az adókötelezettségek teljesítését, azok elmaradásának szankcióit.
A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.
Általános szabály, hogy késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Hiánypótoltató eljárás három szakaszra tagozódik. (Art. 221.§ (1)-(4) bek.)
1.) 2018. január 1-jétől az adózók számára kedvezőbbé vált a szabályozás, hogy bizonyos mulasztások esetén az önkormányzati adóhatóságnak felhívásban szólítja fel az adózót az adókötelezettség teljesítésére.
Az önkormányzati adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség kivételével
– a bevallási, adatbejelentési, kötelezettségének nem teljesítése;
– a bevallási, adatbejelentési kötelezettségének hiányos, a bevallási hiba kivételével hibás teljesítése; továbbá
– a bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
Fontos azt is tudni, hogy amennyiben az adózó – a végzésben előírt – 15 napon belül hibátlanul és megfelelő módon teljesíti az elmaradt kötelezettségét (pl.: bevallását benyújtja), úgy a taxatív mértékű (ennek megállapítása során önkormányzati adóhatóságunknak mérlegelésre nincs lehetősége) mulasztási bírság nem kerül megállapításra.
2.) Ha az adózó a végzésben előírt határidőig nem teljesíti adókötelezettségét, immár mulasztási bírság megállapításra számíthat. Az adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az önkormányzati adóhatóság a természetes személy adózót 50 ezer forint, a nem természetes személy adózót 100 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az így kiszabott taxatív mértékű mulasztási bírság mérsékelhető vagy egyes esetekben akár elengedhető. (Art. 221.§ (2) bek.)
3.) Ha az adózó a végzésben és a határozatban előírt határidőig nem teljesíti adókötelezettségét, immár jelentősen emelt mulasztási bírság megállapításra számíthat A második határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság a természetes személy adózót 200 ezer forint, a nem természetes személy adózót 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
A kötelezettség teljesítése esetén a kiszabott taxatív mértékű (mérlegelésre itt már a hivatkozott paragrafusok értelmében nincs lehetősége az adóhatóságnak) mulasztási bírságok (50e Ft + 200 e Ft vagy 100 e Ft + 500e Ft) már nem mérsékelhetők. (Art. 221.§ (3) bek.)
Az itt felsorolt hiánypótlások elmaradásával összefüggő bírság mértékek általánosak (mérlegelésre nincs lehetőség), annak mértékeitől az önkormányzati adóhatóság nem térhet el.
A mulasztási bírság tekintetében általános bírságszabályt is megállapít az Art., ha nem az előbbiekben felsorolt hiánypótlásokra kerül sor. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az Art.-ban, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót 200 ezer forintig (felső határ), nem természetes személy adózót 500 ezer forintig (felső határ) terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. (Art. 220.§ (1)-(3) bek.)
Azokban az esetekben, amikor a jogalkotó az alkalmazható szankció mértékét keretjelleggel határozza meg (Art. 220. §), a mérlegelés körében először a jogsértő magatartás értékelendő. A jogellenes cselekmény súlyának mérlegelése után következhet az egyéniesítés, a szubjektív felróhatóság méltányosság keretében történő értékelése, ennek keretében az adózó adózási gyakorlata, általános jogkövetési hajlandósága, illetve az, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
A mulasztási bírság kiszabására az adóhatóságnak a tudomásszerzéstől számított egy éven belül van lehetősége. (Art. 238. §)
Sátoraljaújhely Városban az alábbi adónemek vannak bevezetve (építményadó, telekadó iparűzési adó és idegenforgalmi adó), ahol az Art.-ban előírt határidőig adatbejelentést vagy adóbevallást kell teljesíteni az adózóknak.
Ezen adókötelezettségekhez adófizetési is társul, így fontos az adókötelezettség időben történő teljesítése. Kötelezettségszegést valósít meg az adózó, így akár mulasztási bírság kiszabásra számíthat, ha az adatbejelentést, vagy adóbevallást önkéntesen, ám határidőn túl késedelmesen teljesíti.
Építményadó adatbejelentés határideje
Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül (végső határidő: következő év január 15-e) kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.
Telekadó adatbejelentési határideje
Az adózónak a telekadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül (végső határidő: következő év január 15-e) kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.
Iparűzési adóbevallás határideje
Az adózónak a helyi iparűzési tevékenysége után – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig, kell az adóbevallást (a NAV rendszerén keresztül) benyújtani.
Idegenforgalmi adó havi bevallás határideje
Az adóbeszedésre kötelezettnek az idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig kell adóbevallást benyújtani.
Mindegyik esetben az Eüsztv. alkalmazásában gazdálkodó szervezet (Eüsztv. 1. § 23. pont) – ide értve az egyéni vállalkozót is – adatbejelentési vagy bevallás benyújtási kötelezettségét az Eüsztv-ben meghatározott módon – elektronikus úton – köteles teljesíteni.
Magánszemély választhatja az elektronikus vagy hagyományos ún. „papír alapú” utat is. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély – választása szerint – továbbra is teljesítheti kötelezettségét az illetékes önkormányzati adóhatósághoz papíralapon benyújtott nyomtatványon. Az elektronikus ügyintézést nem választó magánszemélyeknek is javasolt a Portálon elkészíteni majd papír alapon kinyomtatni a nyomtatványt.
Fontos azt is tudni, hogy az E-mail nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak, így ebben a formában nem lehetséges ilyen jellegű adatokat beküldeni az adóhatósághoz.
Semmis az adatbejelentés, vagy bevallás, ha azt nem a megfelelő módon és formában nyújtja be az adózó, ilyen lehet például: ha ő elektronikus benyújtásra kötelezett, de azt papír alapon küldi be az adóhatósághoz.
Adónemenként eltérő lehet a teljesítés módja, erről a már ismert módon az Elektronikus Önkormányzati Portálon https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap , illetve honlapunkon lehet tájékozódni.
Az önkormányzati adóhatóságnál már jó ideje, minden helyi adóügy online is intézhető, amihez a magánszemélyeknek mindössze KAÜ-azonosításra van szükségük (ügyfélkapus regisztráció, e-személyi igazolvány). Az önkormányzati adóhatóság teljes egészében biztosítja adóügyekben az elektronikus ügyintézést, így otthonról minden ügy indítható és intézhető.
Intézheti ügyeit a MO.hu felületen is. www.magyarorszag.hu => ÖNKORMÁNYZAT => Sátoraljaújhely mezőre kattintva is.
Kérjük, ha információt, felvilágosítás vagy valamilyen adóval összefüggő nyomtatványt szeretnének, elsősorban használják az E-Önkormányzati Portált, illetve honlapunkat.
Előre is köszönjük szíves közreműködésüket.
Mire szolgál az eBEV portálon a HIPA menüpont?
A helyi iparűzési adó /HIPA/ menüpontban az iparűzési adóval kapcsolatos, önkormányzati adóhatóság előtti eljárásokra lehet hosszabb távú, állandó meghatalmazást benyújtani egyszerűen és gyorsan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). https://ebev.nav.gov.hu/
Az új HIPA menüpont kiválthat több HIPAMEGH (ÁNYK) nyomtatványt, azaz az eBEV felületen egy bejelentésben akár több önkormányzat részére is meg lehet küldeni az állandó meghatalmazást elektronikus formában.
A NAV a meghatalmazottra vonatkozó adatok helyességét nem ellenőrzi, az adatokat nem veszi nyilvántartásba, azokat csak továbbítja az adatlapon megjelölt települési önkormányzatnak.
Az adatlap eseti meghatalmazás bejelentésére nem használható.
Meghatalmazó az iparűzési adó alanya lehet, az adóalanyok körét az 1990. évi C. törvény helyi adókról szóló törvény határozza meg. A helyi iparűzési adó alanyairól bővebb információt a www.nav.gov.hu honlapon a HIPA bevallás kitöltési útmutatóban is olvashat.
Az adatlapot kizárólag elektronikusan lehet benyújtani a NAV-hoz. Az űrlapot mind az adózó, mind a bejelentésben szereplő meghatalmazott benyújthatja hivatalos elektronikus elérhetőségéről (szervezet esetén cégkapujáról, magánszemély a KÜNY tárhelyéről, cégkapu használatára nem köteles szervezet a törvényes képviselő KÜNY tárhelyéről).
Az elektronikusan benyújtott adatlaphoz csatolni kell az állandó meghatalmazást elektronikusan hiteles formában. A meghatalmazás csatolása nélkül a NAV az adatlapot nem fogadja be.
Az adatlapot az az önkormányzati adóhatóság dolgozza fel és veszi nyilvántartásba, amelyiknél az állandó meghatalmazott a meghatalmazás alapján jogosult eljárni.
A meghatalmazás nyilvántartásba vételével, a képviseleti jogosultsággal kapcsolatban ezért nem a NAV, hanem az érintett önkormányzati adóhatóság tud érdemi információval szolgálni.
Előre is köszönjük szíves közreműködését.
Civil szervezetek és egyes speciális szervezetek iparűzési adóval kapcsolatos nyilatkozata
- január 1-jétől az adóalanyok – főszabály szerint – kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzésiadó-bevallásukat. Az ehhez szükséges nyomtatványok (pl.: 21HIPA) a NAV honlapján https://www.nav.gov.hu/ ÁNYK formátumban fellelhetők.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 37. § (1) bekezdése alapján a vállalkozó (Htv. 52. § 26. pont) azon önkormányzat illetékességi területén végez iparűzési tevékenységet, ahol székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. Ezen jogszabályhely és a Htv. 38. § (1) bekezdés együttes értelmezése alapján a vállalkozót a székhelye, illetve telephelye szerinti helyi önkormányzat illetékességi területén (településen) terheli iparűzésiadó-kötelezettség.
A Htv. 9. § (1) bekezdése alapján iparűzésiadó-ügyben annak a helyi önkormányzatnak az adóhatósága jár el első fokon, amelyik az adót bevezette. Lásd egri helyi önkormányzati rendelet: Itt
Egyes szervezetek – erről a Htv. külön is rendelkezik – a bevallás helyett ún. Nyilatkozatot adhatnak.
- 2021 évi HIPA Bevallást kiváltó Nyilatkozat
A Htv. 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti adómentességi feltételek meglétéről az adóalany – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (május 31) – írásban köteles nyilatkozni az önkormányzati adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.
A nyilatkozat elektronikus úton való benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szabályai alapján teljesítendő az önkormányzati adóhatóság által közzétett elektronikus nyomtatvány kitöltésével.
Míg a 21HIPA bevallást a NAV-on keresztül, addig a Nyilatkozatot közvetlenül Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Pénzügyi és Adóhatósági Osztályához lehet benyújtani.
Ez a Nyilatkozat nyomtatvány (NYILATKOZAT AZ ADÓMENTESSÉG IGÉNYBEVÉTELÉRŐL) az Elektronikus önkormányzati portálra belépve tölthető ki, illetve nyújtható be elektronikusan. (Nyilatkozat benyújtási határidő: 2022. május 31.) Nyitólap: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap (Egyes esetekben innen kinyomtatható és postán is beküldhető.)
A Htv. 3. § (2)-(3) bekezdése alapján adómentes valamennyi helyi adó alól
- az egyesület,
– az alapítvány,
– a közszolgáltató szervezet, /Htv.52.§ 35. pont/
– a köztestület,
– az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
– a magánnyugdíjpénztár és
– kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.
Ez az adómentesség azonban feltételes, mivel ez abban az adóévben illeti meg a civil szervezetet, amelyben megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
A hivatkozott jogszabályhely alapján a tárgyévi iparűzési adó alóli mentességhez az előző adóévről közzé tett számviteli beszámoló és NAV-hoz benyújtott társaságiadó-bevallás alapján az általános feltétel létéről kell nyilatkozatot tenni. Az írásbeli nyilatkozatot az iparűzési adóban az adóalany székhelye, helyi adókról szóló törvény szerinti telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani.
A helyiadó mentességet nem élvező civil szervezetnek az általános szabályok szerint keletkezik adókötelezettsége.
Ekkor a helyi iparűzési adó tekintetében a vállalkozási tevékenységből származó árbevételből kiindulva kell megállapítani az önkormányzat által meghatározott mértékű 2 százalékos mértékű 2021. évi helyi iparűzési adót. (Végleges helyi iparűzési adófizetés május 31-i esedékességű) Az adókötelezettség esetén évente kétszer kell adóelőleget fizetni, szeptember 15-én és március 15-én. A helyi iparűzési adó vonatkozásában önkormányzatunkhoz benyújtható a 21HIPA jelű nyomtatvány.
A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában a civil szervezet vállalkozónak, s ennek következtében az iparűzési adó alanyának csak akkor tekintendő, ha az alaptevékenysége és célja megvalósítása érdekében folytat a Htv. vállalkozó fogalma szerinti gazdasági (pl. ingatlan-bérbeadás, pénzügyi/tanácsadói) tevékenységet.
Amennyiben, egy civil szervezet kiegészítő jelleggel nem végez helyi adókról szóló törvény szerinti gazdasági (iparűzési) tevékenységet, akkor nem tekinthető a helyi adókról szóló törvény alkalmazásában vállalkozónak, s így az iparűzési adónak sem alanya.
Az általános törvényi feltétel a tárgyévben akkor teljesül, ha az adóalanynak (egyesület, alapítvány) a tárgyévet megelőző adóévben folytatott bármely – azaz nemcsak vállalkozási – tevékenységéből származó jövedelme után adófizetési kötelezettsége – belföldi illetőségű adózó esetén társaságiadó-fizetési kötelezettsége – nem keletkezett.
A Htv. 51/H. §-a (mint átmeneti rendelkezés) alapján az e törvény 2019. december 31-én hatályos szabályai szerinti alapítvány a feltételes helyiadó-mentességet – egyéb törvényi feltételek teljesülése esetén – 2022. december 31-éig igénybe veheti, ha írásban vállalja, hogy a Civil tv. szerinti közhasznú jogállást legkésőbb 2022. év végéig megszerzi, s azt az önkormányzati adóhatóság felé 2023. január 15-éig igazolja is.
Ha az adóalany hivatkozott vállalását nem teljesíti és a moratórium időszakára eső adóév(ek)re – feltételes adómentességre „jogosultként” – helyi adót nem fizetett, akkor a meg nem fizetett adót az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben köteles az önkormányzati adóhatóság külön felhívására megfizetni.
„Htv. 51/H. § Az az adóalany, amely e törvény 2019. december 31-én hatályos szabályai alapján alapítványként a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti feltételes adómentesség igénybevételére jogosult, e mentességet 2022. december 31-ig igénybe veheti, ha vállalja, hogy 2023. január 15-ig igazolja, hogy a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szerzett. Ha az adóalany e vállalását nem teljesíti, a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti feltételes mentességre tekintettel meg nem fizetett adót az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben köteles az adóhatóság felhívására megfizetni. A szervezet megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.”
Ha a jogalany a Civil tv. szerinti közhasznú jogállás megszerzésére vonatkozó vállalását követően a moratórium időszaka alatt megszűnik, akkor a 2020-2022. közötti évekre az eredeti kötelezett (adózó) által érvényesített „adóelőnyt” az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben mögöttes felelősként az alapító, míg jogutódlás esetén a jogutód köteles az önkormányzati adóhatóság külön határozata alapján megfizetni.
A civil szervezet helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétele
A Htv. 52. § 22. pont a) alpontja az – iparűzésiadóalap-megállapítás kiindulópontjaként szolgáló – általános nettó árbevétel fogalmát rögzíti. A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában általános nettó árbevétel a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, csökkentve – többek között – a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével.
„Htv. 52.§ 22. pont nettó árbevétel:
- a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti alkoholos ital utáni népegészségügyi termékadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, népegészségügyi termékadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-i) alpontban foglalt eltérésekkel,”
A Htv. 52. § 22. pont f) alpontja – az általános nettó árbevétel-fogalomtól eltérve – speciális nettó árbevétel-fogalmat határoz meg. Ezen jogszabályhely első mondata szerint – többek között – az alapítvány, egyesület esetében a vállalkozási tevékenységből származó, a) alpont szerinti nettó árbevétel tekintendő helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevételnek. Hivatkozott jogszabályhely szerint alapítvány, egyesület esetén a nettó árbevételbe tartozik továbbá az ingatlan használatának átengedésére tekintettel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg is.
„Htv. 52.§ 22. f) alpont lakásszövetkezet, társasház, köztestület, alapítvány, egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, iskolaszövetkezet, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft., a KHVT Közhasznú Nonprofit Kft. esetében a vállalkozási tevékenységből származó, a) pont szerinti nettó árbevétel. Alapítvány, egyesület esetében a nettó árbevételbe tartozik továbbá az ingatlan használatának átengedésére tekintettel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg is. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele”
Ezen utóbbi szabályozás rögzíti, hogy a civil szervezet ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétele része a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevételnek.
Az a civil szervezet esetén az egyesületi, alapítványi alapcél megvalósításával közvetlenül összefüggésben végzett gazdasági, azaz, Htv. szerinti vállalkozási tevékenységből származó bevételeket – mint általános nettó árbevétel-fogalomba tartozó bevételt és az ingatlan használatának átengedésére tekintettel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeget – kell együttesen a Htv. szerinti nettó árbevételnek, s így az iparűzésiadó-alap megállapításánál – figyelemmel a Htv. 39. § (1) bekezdésére – kiindulópontnak tekinteni.
A Htv. szerinti nettó árbevétel, illetve iparűzésiadó-alap megállapításánál nincs relevanciája annak, hogy a Civil tv. alkalmazásában nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek az ingatlan használatának átengedése és átruházása, s e tevékenységeket a Civil tv. az egyesület, alapítvány alapcél szerinti tevékenysége körébe sorolja, s az ebből származó bevételt az alapcél bevételeként rendeli elszámolni.
Ide tartozik, hogy a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet megfogalmazza – többek között – az egyesület, alapítvány számviteli sajátosságait, ennek keretében az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit külön kell bemutatni a beszámolókészítésre kötelezett szervezet eredménykimutatásában.
Köszönjük szíves közreműködését.
