Pénzügy Gyakori kérdések
Gyakori kérdések
Építményadó:
A vagyoni típusú helyi adó az adózó által benyújtott bevallás alapján kerül megállapításra. Ha az adókötelezettség keletkezésében, változásában, megszűnésében bevallási ok következett be, akkor azt követően 15 napon belül adóbevallást kell tennie, az eladónak és a vevőnek egyaránt.
Az adókedvezményre jogosult adóalany a kedvezménnyel kapcsolatos változásokat, a változást követő év január 15. napjáig jelenti be az adóhatóságnál. Az Önkormányzati rendeletben szabályozott adókedvezmény a bevallás benyújtása mellett érvényesíthető, melyben a jogosultságot igazolni szükséges.
Amennyiben a vagyontárgynak több tulajdonosa is van, úgy Önök dönthetik el, hogy a bevallásokat a tulajdoni hányad arányában tulajdonosonként, vagy a tulajdonostársak írásos megállapodása alapján egy tulajdonost felruházva nyújtják be. Ebben az esetben a bevallás mellé az írásos megállapodást is csatolni kell.
Az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell bejelenteni, de tekintettel arra, hogy az adókötelezettség az adóév január 1-jén fennálló állapot alapján keletkezik, így a változás bevallásának benyújtási határideje legkésőbb a változást követő év január 15-e.
Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
Igen. A Htv. 11. § (1) bekezdése alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.
Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
A Htv. 52. § 26. pontjában nevesített vállalkozók a helyi adókkal (építményadó) és más önkormányzat költségvetése javára megállapított helyi adókkal kapcsolatos adókötelezettségeiket (bevallás, önellenőrzés) 2014. január 1-jétől kizárólag elektronikus úton nyújthatják be.
Helyi iparűzési adó:
Amennyiben Ön Sátoraljaújhely területén vállalkozási tevékenységet kezd (székhelyet vagy telephelyet létesít), úgy az adózás rendjéről szóló törvény 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 19. § (2) bekezdése szerint az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül be kell bejelentenie az önkormányzati adóhatósághoz.
Az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítási módjai:
– az Szja-tv. szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem megállapítást alkalmazó vállalkozók az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka.
– magánszemély, gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, akinek/amelynek a nettó árbevétele az adóévben a 8 millió forintot nem haladta meg, az iparűzési adóalap összege a nettó árbevétel 80 százaléka.
– eva-alanyként kell nyilatkoznia, aki/amely az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 százalékában állapítja meg adóalapját,
– kiva-alanyként, amely az iparűzési adóalapot a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében állapítja meg.
Ideiglenes az iparűzési tevékenység, ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkezik és a TEÁOR ’08. besorolás szerint a 41-43. ágazatokba tartozó építőipari tevékenységet végez. Továbbá az adóévben a folytatott tevékenysége 30 napot meghaladóan de maximum 180 napig tart. Az időtartam a felek között létrejött szerződésbe foglalt tevékenység megkezdésének napjától a teljesítés elfogadásának napjáig, minden egyes naptári napra értendő.
Amennyiben adóéven belül előreláthatólag az építőipari tevékenység időtartama a felek között kötött szerződésbe foglaltak szerint a 30 napot meghaladja az adózónak bejelentkezést kell teljesíteni a tevékenység megkezdésének napjától számított 15 napon belül.
A tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni. Sátoraljaújhely városában az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5 000 forint.
Amennyiben az adóéven belül építőipari tevékenység előreláthatólag a 180 napot eléri, a vállalkozónak a tevékenység-végzés megkezdésének napjától számított 15 napon belül az adóhatósághoz be kell jelentkezni állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalanyiság és adókötelezettség keletkezése miatt. Egyben nyilatkozni kell az adóévi várható adóról is.
Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az esedékesség időpontjáig (azaz adóév március 15; és szeptember 15.) benyújtott előlegmódosítási kérelemben.
Követeléskezelési eljárás:
A fizetési felhíváshoz mellékelt csekkeket postai úton, illetve a postai QR kóddal ellátott csekkeket az iCsekk mobilfizetési alkalmazással, a Magyar Posta által nyújtott szolgáltatás keretében egyszerűen, gyorsan fizethetik be, ha internetes vásárlásra alkalmas bankkártyával rendelkeznek. Az adózóknak ezen kívül lehetősége van bankszámlájukról utalást indítani önkormányzati adóhatóságunk megfelelő számláira, valamint bankkártyával a Dobó István tér 2 szám alatti ügyfélfogadó irodánkban személyesen is rendezhetik tartozásukat. Továbbá Az E-ADO lekérdező rendszeren keresztül az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező adózók számára lehetőség van az adók online bankkártyával történő befizetésére.
A fizetési felhívás kézhezvételét követően, amennyiben az adózó haladéktalanul nem teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy nem jelzi adóhatóságunk felé esetleges fizetési nehézségét, önkormányzati adóhatóságunk végrehajtási eljárást indít meg az önkéntesen nem teljesítőkkel szemben. Az adózó az eljárásban számíthat hatósági átutalási megbízás (inkasszó) benyújtására, munkabér letiltásra, ingó foglalásra, követelésfoglalásra. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer forintot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre kerülhet sor. A végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg 5 000 Ft végrehajtási költségátalányt kell előírni, amely a tartozás összegét növeli.
A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet alapján a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány a köztartozás fizetésre kötelezettjét – az adózót – terhelik. A rendelet alapján az önkormányzati adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításáért minden esetben 5 000 forint költségátalányt kell felszámolnia.
Az adózónak a jogerős fizetési kötelezettségre vonatkozóan az esedékességet követően is, amennyiben jövedelmi és vagyoni helyzete azt indokolja, lehetősége van méltányossági eljárás lefolytatásának kezdeményezésére. A méltányossági eljárás irányulhat részletfizetésre, fizetési halasztásra (együtt: fizetési könnyítés), valamint adómérséklésre.
Amennyiben elmulasztotta tartozása rendezését és adóhatóságunk hatósági beszedési megbízást indított egy vagy több bankszámlája ellen, és a tartozás összege – a jogszabályi mentes jövedelem összegén felül – rendelkezésre áll, az leemelésre és átutalásra kerül, Önnek további teendőjei nincsen. Az inkasszó banki ügyintézése idején (1-2 nap) előfordulhat, hogy a zárolják a számláját és nem tudja használni bankkártyáját, ekkor csak személyesen vehet fel pénzt a bankban. Az összeg leemelését követően az inkasszót a pénzintézetnek fel kell oldania.
A tartozás megtérülését követően adóhatóságunk az adózó többi számlájáról a hatósági átutalási megbízást visszavonja, erről a számlavezető pénzintézetet elektronikus úton, az adózót pedig végzés formájában értesíti. Ha az összeg több bankszámláról is beérkezik, az így keletkezett túlfizetéseket adóhatóságunk 8 napon belül hivatalból visszautalja az adózó bankszámlájára.
Jó tudni, hogy az inkasszónak vannak korlátai. Míg a jogi személy adós bankszámláján kezelt pénzösszeg egésze inkasszálható, addig a természetes személyt megillető összeg összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.
Ha Önnek inkasszó kerül a számlájára és a pénzösszeg ugyan rendelkezésre áll, de a fenti szabály alapján nem kerül leemelésre, a bankszámla feloldása érdekében tartozását készpénzben rendezheti, így a tartozás kiegyenlítése után adóhatóságunk visszavonja az inkasszót. A számlavezető pénzintézeténél személyesen megjelenve rendelkezhet a zárolt összeg kiutalásáról.
Méltányossági eljárás:
Méltányossági kérelmet előterjeszthet az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, a felszámoló és a végelszámoló. A méltányossági eljárás tárgya az adótartozás, illetve a szankciós jellegű (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, stb.) fizetési kötelezettségek. A méltányossági eljárás kizárólag kérelemre indul.
A méltányossági eljárás kérelemhez kötött, amely egyben azt is jelenti, hogy az adóhatóság nem térhet el a kérelemben foglataktól, és döntést csak az abban foglaltak tárgyában hozhat. A fizetési könnyítés, illetve adómérséklés nem jár automatikusan, a kérelmezőnek kell bizonyítania a feltételek fennállását.
Az önkormányzati adóhatóság adatlapokat rendszeresített a méltányossági eljárás kezdeményezésére, amelyet a szükséges igazolásokkal együtt elektronikusan, személyesen az ügyfélszolgálaton, illetőleg postai úton is be lehet nyújtani.
A fizetési könnyítésnek két típusa van: a részletfizetés és a fizetési halasztás, amelyeket a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezhet az adóhatóság.
Részletfizetési engedélyezése esetén az adózónak lehetősége van az adótartozást nem egy összegben, hanem több részletben, eltérő időpontokban megfizetni.
Fizetési halasztási engedélyezése esetén az adózó az eredeti esedékességtől eltérő, későbbi időpontban teljesítheti az adófizetési kötelezettségét.
Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. További feltétel, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, azaz az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemélyek, egyéni vállalkozók esetében a felróhatóság vizsgálatától az adóhatóság eltekinthet.
A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság feltételt szabhat (pl. a tartozás egy részének megfizetése).
Magánszemély adózó vonatkozásában az adótartozás és a szankciós jellegű tartozások (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, stb.) egyaránt mérsékelhetők, amelynek feltétele, hogy az adóhatóság által kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy az adótartozás megfizetése az adózó, illetőleg a vele együtt élő közeli hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyezteti. A méltányossági eljárásban az adózó és a közös háztartásban élők jövedelmi, vagyoni, szociális helyzetének komplex vizsgálata történik.
Nem magánszemély adózók számára kizárólag a szankciós jellegű pótlék- bírságtartozás mérsékelhető. Az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a mérséklés által a nem magánszemély adózó racionális gazdálkodása fenntarthatóvá válik-e, a nyereséges működése helyreállítására van-e esély. Ebből következően azon adózók esetén, amelyek működése már ellehetetlenült a mérséklés nem engedélyezhető.
A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel kell elbírálni, azaz hogy vállalkozói, illetőleg magánszemélyi (esetleg mindkettő) minőségben terjesztette-e elő a kérelmét az adózó. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, valamint a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.
A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély esetében ugyanazon feltételeket vizsgálja az adóhatóság, mint a jogi személyek, egyéb szervezetek vonatkozásában. Ebben az esetben a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére van lehetőség a feltételek fennállása esetén.
A magánszemélyek szélesebb körben jogosultak mérséklésre, hiszen nemcsak a vállalkozásukat, hanem saját, illetve együtt élő közeli hozzátartozójuk megélhetését is fenyegetheti az adótartozás. így ha a vállalkozói tevékenység ellehetetlenülése és további folytatása szempontjából nem is tartja megalapozottnak a kérelmet az adóhatóság, mint magánszemély által előterjesztett kérelemnek még helyt adhat.
Az önkormányzati adóhatóság méltányossági adatlapokat rendszeresített a méltányossági eljárás kezdeményezésére. Az adatlap papíralapon és elektronikusan is benyújtható. Az adatlapot teljes körűen ki kell tölteni és a megadott igazolásokat (jövedelmek igazolása, közüzemi számlák, egyéb kiadások, stb.) csatolni szükséges. Nem magánszemély adózók (egyéni vállalkozók vállalkozói minőségükben kérelmezők, gazdálkodó szervezetek) esetén az adatlaphoz a tárgyévet megelőző időszakra, valamint az aktuális időszakra vonatkozó mérleget és eredménykimutatást kell mellékelni. Amennyiben a méltányossági eljárást elektronikusan kezdeményezi, az mellékleteket az adatlappal együtt csatolmányként is benyújthatja. Amennyiben erre nincs mód, a mellékleteket papíralapon személyesen az ügyfélszolgálati irodánkon, vagy postai küldeményként, illetőleg elektronikus levél formájában is eljuttathatja az Adó Irodára.
A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve teljesítése esetén főszabályként pótlékot kell felszámítani, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, amennyiben ezt az adózó kéri és indokolja.
A pótlék a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A napi késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kérelem elbírálásakor a felszámított pótlékokat határozatban kell közölni.
Magánszemély – ideértve az egyéni vállalkozót is – esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben kell a pótlékot megállapítani.
Jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélyek esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig kell felszámítani.
A kérelem teljesítése esetén a pótlékot a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben kell megállapítani.
Amennyiben az adóhatóság fizetési halasztást és részletfizetést engedélyezett, az adózó a meghatározott ütemezés és feltételek szerint teljesítheti a fizetési kötelezettségeit. Ez idő alatt az adóhatóság végrehajtási cselekményeket nem foganatosít. Amennyiben az engedélyezett részleteket nem megfelelően teljesíti az adózó (csak részösszeget vagy egyáltalán nem fizet), annak visszarendezésére kerül sor, az eredeti esedékességekkel, a felszámított késedelmi pótlékokkal együtt. Tehát ebben az esetben a tartozás újra egy összegben esedékessé válik és külön fizetési felhívás nélkül a végrehajtási eljárás megindul.
Adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (rendőrség, kormányhivatal, önkormányzatok, stb.) által megállapított fizetési kötelezettséget érvényesíti az önkéntes teljesítés elmaradása miatt végrehajtás eljárás keretében. Ezekben az esetekben adóhatóságunknak nincs lehetősége fizetési kedvezmény engedélyezésére. A tartozással kapcsolatos minden észrevételét a kimutató szerv felé teheti meg. Pl.: közigazgatási bírság esetén a bírságot kiszabó és kimutató rendőrkapitányságnál.
